Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya! Keservét a búnak, bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anyánk vagy. Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya! Amen.

Hasonlítsuk össze a betegek és a tisztítóhelyen szenvedők iránt tanúsított gondoskodásunkat. Mily gondosan ápoljuk édesapánkat, édesanyánkat, gyermekünket, vagy a nekünk kedves személyt, amikor az szenved. De, ha ugyanezek a tisztítóhelyen, ezerszer többet szenvednek, vajon ugyanilyen odaadással igyekszünk-e segíteni rajtuk? Mily könnyen szem elől tévesztjük a hatalmas indító okokat, amelyek arra ösztönözhetnek minket, hogy az elhunytak iránt is kimutassuk szeretetünket.

Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül,
milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Márai Sándor"Az első gyertyát gyújtsuk azokért, 
akik már nem lehetnek velünk. 
A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért. 
Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól, 
hogy maguk múltak el.

Úr Jézus! Látod, hogy sokszor mennyire elfáradok, hogy nem látom munkám gyümölcsét, hogy sokszor feleslegesnek érzem szolgálatomat. De tudom, hogy nem hiába vagyok még itt, feladatom van még. Kérlek, mutass utat nekem, hogy meglássam helyemet, küldetésemet, és örömmel teljesítsem azt.

Köröttem csend - és temető.
Csak néha suttog valami,
csak néha lehet hallani:
ez ő, ez ő, ez ő! -
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temető.

Én hajtott fővel ballagok,
s a néma árnyak szembe jönnek,
s a sírkeresztek rámköszönnek,
és mind az igazi Nagyok -
Én, a halottak ismerőse,
révedő szemmel ballagok.

Utánam huhog a Jövő,
a Múlt, Jelen, a sok kereszt,
s az árnyak kara zúgni kezd:
ez ő, ez ő, ez ő! -
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temető.

 Mindenki gyertyát gyújt,
véget ért egy hosszú út.
Ki tudja miért, s hová érkezett.
Remélem megtalálod méltó helyed.

Mindenki gyertyát gyújt,
Lezárult egy hosszú múlt.
Többé senkinek sem nyújt kezet,
Remélem megtalálod méltó helyed.

Sok mindent meg élt már,
Lelke most messze száll.
Szomorú ez a pillanat.
Emléked örökre megmarad.

Mindenki gyertyát gyújt,
De az érzés nem csitul.
Már senki sem árthat neked.
Remélem megtalálod nyugodt helyed.