Szeretettel köszöntelek a EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE közösségi oldalán!
EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE. és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szántó Imréné Mária
EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE közösségi oldalán!
EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE. és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szántó Imréné Mária
EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE közösségi oldalán!
EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE. és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szántó Imréné Mária
EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE közösségi oldalán!
EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE. és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szántó Imréné Mária
EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Én a magas égre néztem, önzőn,
s nem láttam, hogy itt a földön
kihunyni készül egy gyertya-láng.
Apám elment, s ott a sírnál,
ahonnan mégegyszer visszanézett,
sírtam, s nem gondoltam semmi szépet.
Most az idő már új lapot nyitott,
s a szavak miket számba adott,
megértek talán, hogy formát öltsenek.
Apu, most elmondom Neked,
amit úgyis tudtál, bízom benne,
bár nem volt szavakba öntve,
hogy erős karó voltál nékem
sorsom orkános szelében.
Hajóm alatt Te voltál a hullám,
s árbócomon a vitorla,
mi sérült életemet gyengéden
biztonságos partra sodorta.
|
|
Anyám sírjánál
Szülőfalum szép vidéke,
Jaj de rég nem láttalak!
Kimegyek a temetőbe,
Elém fut a kis patak.
Itt vagyok a domboldalon
Őszi napnak alkonyán...
Itt alussza örök álmát
Az én édes jó anyám.
A hunyó nap sugarában
Nézem, anyám, sírodat:
Sárga-piros rózsáival
Szórja be az alkonyat.
Sárga-piros rózsáiból
Szövi rád a takarót...
Lágyan lengő, fúvó szellő
Suttogja az altatót.
Az én lelkem sóhajtása
A suttogó fuvalom...
Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott túzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vének irigy ujja.
Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyúként,
Szomorúbb lélek búsul majd utánad.
Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vízen büszkébben ússzál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.
Lassan itt a Karácsony,
gyertyát gyújtunk szépen,
s vacsorához ülünk
meghitt békességben.
Arcunkról majd eltűnnek
a könnyek nyomai,
bárhogy fájja szívünket,
hogy hiányzik valaki.
Valaki, aki nem ül többé közénk,
nem mosolyog ránk,
s ki nem tölti be melegséggel
a meghitt kis szobát.
Lassan itt lesznek az ünnepek,
s mi arra gondolunk,
addig a jó, amíg egymásé vagyunk,
s addig a jó, míg átölelnek,
mikor marcangolva fáj
a keserű hiány,
és az a tudat, hogy vannak,
akik már csak fentről nézhetik,
mint ég csonkjaira
pár emlékező lángú
viaszgyertyaszál.
Téli este unalmában ablakomba mélyedek,
az éjszaka sűrű fátyla takarja a kék eget.
A ház zajának árnyékában elmélkedve bódulok,
a hóesésre, melyben csupán néhány ember andalog.
A karácsonyi hangulat, a friss fenyőfa illata
szívemet és lelkemet ünneplésre bíztatja.
Testem ennek ellenére néma nyugalmat mutat,
csodálom a téli fagyba, sötétbe olvadó utat.
Nem fog meg a hangulat, az ünnepek szele,
úgy érzem, nem tudok többé mit kezdeni vele.
A pillanat varázsában nézek a fenyőfára,
csodálkoznék, ha végre egyszer egyenesen állna.
Minden évben ugyanaz a kelletlen lemez,
egy ünnep itthon, mit a köznyelv Karácsonynak nevez.
Ám ez mégsem az az ünnep, mi a szeretetből fakad,
az is csoda, ha olykor-olykor néhány jó szó akad.
De mégis vajon mi lehet egy szép karácsony titka?
Egy családban, hol az egyetértés, s a fenyőfa is ritka.
A külvilágtól elzárkózva a szobám padlóját nyomom,
műfenyőmmel árválkodva panaszaim versbe fonom.
Egy lakásban, hol a családiság szikrája sem lobban,
s akár egy rossz szóból is durva vita robban.
Miért van az, hogy elfelejtjük, miről szól az ünnep?
Itt, hol a nagy örömök is aprónak tűnnek.
Hosszú sétány melyen járok.
Itt tűntek el jó barátok,
szeretteim, kikre vágytam,
de többé őket nem láttam!
Az árnyat adó fák alatt
sok szomorú emlék maradt!
Ez a temető sétánya!
Itt emlékszem sok barátra,
ismerősre, kik elmentek,
kiket mély sírba temettek.
Az úton bármerre nézek,
előtörnek az emlékek.
Itt szüleim, ott egy barát,
túl sokan vannak odaát!
Én, állom az élet sarát...
Vagy az ajándékkosarát?
De, ha egyszer el kell menni,
oda vágyom megpihenni.
Áldott meghit
új hetet kívánok.
Újra lent állok a parton,
mögöttem a város, ahol születtem, ahol éltem.
A víz tükrében újra látom magam mellett apámat,
aki csendes és komoly volt, és anyámat, akit nagyon szerettem.
Vasárnaponként mindig erre sétáltunk,
az emberek szivét megmelengette a látvány, ahogy rám néztek.
Anyám szeme ragyogott, és apámat átölelve lépkedett
mellettünk a parton sárga rózsával a ruháján.
Régi kép életre kel, jó a csend, mely átölel,
hallgatom, nem mozdulok, sok-sok év mind újra éled.
Köszönöm, hogy ünnepnek tekintesz,
hogy szíved bíborborával vársz reám
és ó-ezüsttel terítesz miattam;
s hogy el ne fussak előled riadtan,
lelked titkos, százegyedik szobáját
virággal díszíted fel énnekem.
Tiéd minden ujjongó énekem,
tiéd lelkem szivárványos zománca,
tiéd a derű, mely rólam szerteárad,
nem hozok kínt, se sóvárgást, se vágyat,
örömnek jövök, sohase verlek láncra,
ünnep leszek, mert ünnepként fogadtál.
Halottak napja: visszapillantó tükör, vizsgája szemnek, emberségnek, akiket te mutatsz, azok már nem előznek. Sebességük fűszálak élein, porszemeken cikázik, arcuk csontok roncsaiban ázik. Mértanuk pontjai között a közúti szabályok érvénytelenek, életünkre igazolások. Meghívás nélkül jelen vannak kanyarokban, mozdulatokban, tekintetük, mint jelzőlámpa bennünk villan. |
HALOTTAK NAPJÁN
Sötétség kapuja
sarkig tárva.
Rontó-ártó lidérc
hogy ki-be járna.
Elvigye álmomat,
vissza se hozza,
lássam: osztódik
hatalom konca.
Pénz, paripa, fegyver,
presztizs, státusz...
Leszúrt vezéren
mindenki áthúz,
Hátulról mindig
Sohasem szembe.
Rút valóságot
ki vesz figyelembe?
Dilettáns intrikus
önvermébe pottyan.
8 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás
Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
8 éve | Szántó Imréné Mária | 4 hozzászólás
Áld meg Istenem a földnek minden porszemét,
mely takarja drága szerettünk sírhelyét!
Kérünk Téged fogadd kegyelmedbe,
S óvjad, féltsed lépteit mindörökre!
Demeter Julianna írta 4 napja a(z) Fájó szívvel szeretettel emlékezek drága Szüleimre, határon túli többi szeretteinkre! képhez:
Fájó szívvel szeretettel emlékezek drága Szüleimre, ...
Demeter Julianna 4 napja új képet töltött fel:
Demeter Julianna írta 4 napja a(z) Szívem sajog ,hogy elmentél nem vagy velünk ! Nyugodj békében Takács Zoltán , a szüleiddel a Karancs hegy ölelésében képhez:
Szívünk sajog ,hogy elmentél nem vagy velünk ! Nyugodj ...
Demeter Julianna írta 4 napja a(z) Hiányzol a fiadnak és nekem is soha nem feledünk !! Nyugodj békességbe Takács Zoltán ! képhez:
Hiányzol a fiadnak és nekem is soha nem feledünk !! Nyugodj ...
Demeter Julianna 4 napja új képet töltött fel:
Demeter Julianna 4 napja új képet töltött fel:
Demeter Julianna 4 napja új képet töltött fel:
Demeter Julianna írta 4 napja a(z) EMLEKED-A-SZIVUNKBEN-EL képhez:
Adj neki, Uram, örök nyugodalmat, és az ...
Szántó Imréné Mária írta 1 hete a(z) Emlékezés vagy veszteség fórumtémában:
Istenem vigyáz a Draga fiamra. Kerlek ad meg neki a boldog ...
Szántó Imréné Mária írta 1 hete a(z) A mi Drága Fiunkat Öleld át helyettünk!!!! NAGYON HIÁNYZIK NEKÜNK!!! képhez:
A mi Drága Fiunkat is Öleld át helyettünk!!!! NAGYON ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás