EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE

Régebbi cikkek

Címkék

emlÉkezzÜnk szeretteinkre emlékezzünk szereteinkre emlékezés. gyász. imrene szánto mária imrene szántó imrene szántó mária imreneszánto mária mindennapjaink imrene szantó szanto imrene mária szantó imrene mária szeretettel. szÃ¡ntÃ³nÃ©mÃ¡ria. szánto imrene mária szántó imrene maria szántó imrene mária. szántónémária szántónémária. vers vers a költötől.

EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE hírei - 2015. április

Emlékezzünk.Édesanyánkra, Nagymamánkra, Dédimamánkra, akik nem lehetnek velünk.

10 éve | Szántó Imréné Mária | 4 hozzászólás

Számunkra Te sohasem leszel halott
Örökké élni fogsz mint a csillagok
Drága jó szívét, két dolgos kezét
Áld meg Atyám.
S mi köszönjük, hogy õ lehetett a mi
édesanyánk.

Ha el is mentek
Mindég itt lesztek, titkon, észrevétlen. Együttérzek mindenkivel, aki már csak
sírjára vihet virágot!:(
Drága Szeretteink!
Pihenjetek Békében! Soha nem feledünk! Szívünkben
éltek!

Utolsó hozzászólás

Demeter Julianna üzente 10 éve

Köszönjük szépen Drága Editke a megemlékezést! Szeretettel gondolunk Rád! Puszi Marika,és Julika.

Emlékezzünk meg itt szeretteinkért!

10 éve | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Gyász versek.

Fáradt szívem hangosan dobog,
Emléked árnya, még mindig itt lobog.
Szél hozta húrokon, felsír egy dal,
Minden ritmusa szívembe mar.
Megfáradt szívem hangosan dobog
Te érted... ki hiányzik nagyon
Kit az idő múlásával sem feledek
S, arra hogy mennyire szerettelek.
Bennem most a magány dalol...
Mert te már messze vagy...távol valahol.

Utolsó hozzászólás

Demeter Julianna üzente 10 éve

Fáradt szívem hangosan dobog,
Emléked árnya, még mindig itt lobog......

Emlékük legyen áldott! Nyugodjanak békességben! Ámen

Amit nem lehet elmondani... Müller Péter

10 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül - a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag. És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, veszekedések, összezördülések, a kellemetlen esték, amikor nem történt semmi, csak ültetek egymás mellett, üresen - a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat, s azt kiáltod:
- Milyen hülye voltam!

Tovább

Kun Magdolna.Fáradt sóhaj..

10 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Uram,
súlyos keresztem már nehezen bírom,
hisz sok év terhét cipelem életutamon,
s úgy elfáradt szívem, úgy elfáradt lábam,
akárcsak görnyedt madárcsontú vállam.
De lásd, szótlan hordom keresztem,
s kitartón viszem,
bármily kérges tőle sebzett tenyerem,
mert tudom, amit a sors reánk rótt,
el kell viselni, akkor is, ha túl nehéz
a súlyt megemelni
De nem baj Uram, nem baj,
ha nagy súlyt rósz is rám,
csak gyermekeim vigyázd életük során.
Nekik adj még tartalmas, boldog életet,
hadd lássák szépnek a múló éveket.

Tovább

Dsida Jenő: Nagycsütörtök.

10 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek,
s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem
a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt, és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indul
végzetes földön, csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis, szembe sorssal,
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek.
A sűrű füst, mint roppant denevérszárny
legyintett arcul.

Tovább

Új cikk

Cikkek szerkesztése

Közösségben Mindenben