Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE

Régebbi cikkek

Címkék

emlÉkezzÜnk szeretteinkre emlékezzünk szeretteinkre emlékezés. gyász. http://mindennapjaink.network.hu imrene szánto mária imrene szántó imrene szántó mária imreneszánto mária mindennapjaink imrene szantó szantó imrene mária szeretettel. szÃ¡ntÃ³nÃ©mÃ¡ria. szánto imrene mária szántó imrene maria szántó imrene mária. szántónémária szántónémária. vers vers a költötől.

EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE hírei

Várnai Zseni: Retusált fénykép

2 órája | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Az utcán sokszor szembejön velem
egy rég nem látott, kedves emberem,
vagy egy-egy asszony; régi ismerős
iskolatárs, énvelem egyidős.

S rádöbbenek: mily szörnyű változás!
Igen, ez ő, de mennyi torz vonás
ült az arcra, ránc és mélyedés,
miket a kor kemény vésője vés.

Szemem a régi képpel összemér;
mily karcsú volt, és most milyen kövér,
az ifjú báj hogy eltűnt nyomtalan,
szegénynek bizton sok-sok gondja van.

Szívem körül jeges kéz markolász:
- így dolgozik az ősz, az elmúlás,
így látnak bizton mások engem is,
magamat néző látásom hamis.

S amint megyek, csak úgy, önkéntelen
a kirakatüveget kémlelem,
játszik velem önámító varázs,
pedig tudom, hogy kegyes öncsalás.

De ez kell mégis, kell, hogy így legyen,
az évek fátyolt szőnek a szemen,
egy retusált fényképet őrizünk
s nem vesszük észre, hogy megőszülünk.

Tovább

Várnai Zseni: Mama!

2 órája | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Halott anyámról álmodtam az éjjel,
mióta meghalt, sokszor visszatér,
meglátogat éjjel, ha mélyen alszom,
bárhol vagyok, ő mindenütt elér.

Tudom, hogy meghalt, álmomban ha látom,
És mégis úgy jön, mintha élne még,
s azt is tudom, hogy ébredésem percén
elhalványítja őt a messzeség.

Sohasem szól,csak mosolyogva néz rám,
mintha már nem volna többé szava,
s csak bólogat, mikor fölsír belőlem:
-bocsáss meg nékem, bocsáss meg, Mama!

Sokat vétettem ellened, míg éltél,
nehéz adósság nyomja lelkemet,
nem tudtalak oly végtelen szeretni,
mint te szerettél Mama, engemet.

Egész szívem szülötteimnek adtam,
amint te tetted, ó szegény Mama,
s hidd el, majd ők ezerszer visszaadják,
amit néked vétettem valaha.

Te értem, én én meg őérettük éltem,
ők meg majd másért, bocsáss meg nekem,
én is előre megbocsátom nékik,
amit majd ők vétkeznek ellenem.

Tovább

Anyák napja lesz.Bárcsak haza vinne léptem a temető helyett, és átnyújthatnám anyámnak azt a színes csokrot, ami szemeimből kihullt könnyeket is hordoz.

1 hete | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Nem sokára megint, Anyák napja lesz. Bárcsak haza vinne léptem a temető helyett, és átnyújthatnám anyámnak azt a színes csokrot, ami szemeimből kihullt könnyeket is hordoz. Bárcsak még anyámnak suttoghatnám el, mily fájó, ha a köszönésre már senki sem felel. Ha zárt ajtók várnak, vagy ha cserélték a zárat, mert már idegenek lakják a jó szülői házat. Bárcsak olyan lenne minden mint ahogyan régen, mikor még gondtalan kisgyermekként éltem, s mikor még anyám is ifjú volt, életerős, bátor, aki megállta helyét bármikor és bárhol. De nekem már soha-soha többé nem adatik meg, hogy irányt változtatva hazamehessek, és küszöbünket átlépve, felköszönthessem az Én drága anyám, kit nagyon szerettem. Maradt hát a temető.

Tovább

Ma is itt él, szívedben rejtőzik, mert szívedben, mint egy kincset őrzik.

3 hete | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Iszonyatosan fáj a hiányod. Bármi, amit nélküled teszek, csak
pótcselekvés, hogy elteljen az idő. Már soha többé nem fogok
tudni úgy mosolyogni, mint ahogy rád.

Deverdics Éva. Mindenki gyásza egyedi, senki nem tudja átélni, hogy, mit érez a másik.

3 hete | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Mindenki gyásza egyedi, senki nem tudja átélni, hogy, mit érez a másik.
Mindenki másképp éli meg, éli át a veszteségét. Nincsenek szabályok,
pontos előírások, hogy hogyan kellene gyászolni. Mindenki a saját útját
járja, saját fájdalmát éli, saját veszteségélményétől szenved.
Nincs két egyforma ember. Ami az egyik ember számára hosszú távon
ártalmas, a másik ember számára lehetőség a fejlődésre, lelki ébredésre.
A gyász folyamata, nem csak a halállal kapcsolatos veszteségeket jelenti,
hanem minden olyan helyzetet, amikor elveszítünk valamit vagy valakit,
aki fontos számunkra, például egy kapcsolat, munkahely, vagy egészségünk.

Utolsó hozzászólás

Szántó Imréné Mária üzente 3 hete

Már nincs holnap, ennyi volt az élet,
Sirassatok csendben, én a szívetekben élek.

Tovább

Kun Magdolna: Könnyek nélkül

1 hónapja | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Van mikor az ember hangtalanná válik,
és csendre inti fáradt gondolatait,
hogy sejtése se legyen senkinek sem arról,
milyen ha szívében bánat lakozik.

Mert, ha szabadjára engedné a gondolatait,
csak szánalmat és sajnálatot kapna,
mitől még jobban fájna az a belső kín,
mely megsebzett lelkét szótlanságra bírja.

Ezért hát könnyek nélkül sírja el rejtett fájdalmát,
és hallgatag napjait mosolygásba fonja,
hogy úgy lássák az emberek, úgy lássa világ,
mint ha szívet ölő bánat sosem érte volna.

Utolsó hozzászólás

Szántó Imréné Mária üzente 1 hónapja

Egy anya ki elveszíti gyermeket mar nem tud sírás nélkül élni.

Tovább

Uram!

1 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Uram!
Tégy engem a Te békéd eszközévé,
Hogy ahol gyűlölet van, oda szeretetet vigyek,
Ahol sérelem, oda megbocsájtást,
Ahol széthúzás, oda egyetértést,
Ahol tévedés, oda igazságot,
Ahol kétség, oda hitet,
Ahol kétségbeesés, oda reményt,
Ahol sötétség, oda világosságot,
Ahol szomorúság, oda örömet.
Hogy ne vigaszt keressek,
Hanem vigasztaljak,
Hogy ne megértést keressek,
Hanem másokat értsek meg,
Hogy ne engem szeressenek,
Hanem szeretetet nyújtsak.
Mert amikor adunk, akkor kapunk,
mikor megbocsájtunk, nyerünk bocsánatot,
mikor meghalunk, születünk meg az örökkévalóságra!

Tovább

Búcsú nélkül itt hagyott.

1 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Valaki elment, akit szerettem. Valaki volt a mindenem.
Búcsú nélkül itt hagyott. Utána csak üresség maradott.
Láttam őt nevetni, boldogan. Hallottam a legszebb szavakat,
Amiket ember csak mondhatott, De elment, s a szívem megfagyott.
Valaki meghalt, akit szerettem. Valaki magával vitte mindenem.

Kun Magdolna: Halk ima Ma anyámért és apámért mondok halk imát.

1 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Ma anyámért és apámért mondok halk imát.
Abba súgom könny hullatva a szeretet szavát,
hogy odafenn is érezzék, ott se feledjék,
őrizem még szíveinknek édes melegét.

Halk sóhajú imáim mind az égbe szállnak,
ott adnak majd hangot a szeretet szavának,
mely elmeséli nékik, hogy nincs oly távolság,
amin a szív üzenete ne hatolna át.

Ma anyámért és apámért mondok halk imát,
abba rejtem köszönetként a gyermeki hálát,
mely elmondja helyettem, hogy ők voltak nekem
azok kiket mindenkinél jobban szerettem

Tovább

Fuchs Éva: Anyám emlékére

1 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Lángol a temető gyertyáktól lángol
Sírok peremén jár a "hiányzol"
sikító szelek tőrnek a fényre
józan okosság égi reményre.
Apóka mécses - anyóka sírján,
egyszerre élnek - egyszerre halvány.
Jár a krizantém, jár a nagy kertben,
Álmokat árul halál-ligetben
Őszülő rózsák állnak a sorban
Madárfészek egy csipkebokorban
Lángol a bokor, lángol a fészek
Szárnysuhogású csillagos ének
Kereslek téged - kereslek egyre
Fénylő arcodat mutasd meg végre
lángol a temető - gyertyáktól lángol
Itt vagy?

Közösségben Mindenben