Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE

Régebbi cikkek

Címkék

emlÉkezzÜnk szeretteinkre emlékezés. gyász. http://www.lnaj7k8qspfmo2wq8go.com imrene szánto mária imrene szántó imrene szántó mária imreneszánto mária mindennapjaink imrene szantó szantó imrene mária szeretettel. szÃ¡ntÃ³nÃ©mÃ¡ria. szánto imrene mária szántó imrene maria szántó imrene mária. szántó imréné mária szántónémária szántónémária. vers vers a költötől.

EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE hírei

Egyszer mindannyian hazatérünk

5 napja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Odaát, Isten, vár reánk.
Ő nyitja ki nékünk a mennyek kapuját.
Ő ölel át két karjával, ha egy szép napon
távozásra szólít az égi hatalom.

Mindenkinek megszabták életük hosszát,
így ha az idő lejárt, menni kell tovább.
Nincs kivétel senkinek, nincsen halasztás,
el kell fogadni az Úr akaratát.

Ha lelkünk tisztaságát nem szennyezte be
a földi gonoszságnak démonereje,
bátorsággal léphetünk az Úr színe elé,
hiszen nincsen olyan bűn, mi lelkünk égeté.

Tovább

A fájdalom megváltoztatja az embereket.

5 napja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Ne szégyelld hát, ha fáj érte szíved,
ha életed most teherként viszed,
ha szíved húzza mélybe fájdalom,
mert nincs melletted minden hajnalon.
Engedd, hogy rád hulljon most a gyász,
de tudd, hogy fentről figyel és vigyáz!
Érzi és látja szép érzéseid,
és gyöngyként hordja fájó könnyeid.
Most is árad feléd a szeretet,
és sok jó érzést küld le teneked.
Még álmaidban meg-meglátogat,
s gyógyít, hogy szíved ne fájjon sokat! Aranyosi Ervin © 2024.04.16.

Tovább

Aranyosi Ervin: GYÁSZ

1 hete | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Meghaltál, s én veled haltam.
Elmentél, s én itt maradtam.
Fáj ez, minden pillanatban. Elvesztettem minden kincsem,
nélküled már semmim sincsen,
veled elhagyott az Isten! Elvitted az összes álmom,
itt a Földön nem találom,
halálod volt a halálom. Én még őrizlek szívemben,
álmomban és képzeletben,
velem játszó emlékekben. Néha vágyom, néha érzem,
itt jársz velem kéz a kézben,
esőben és napsütésben. Néha hallom kedves hangod,
néha látom vidám arcod,
csak érzékem vall kudarcot. Véget ért a földi pálya,
lelkem célját nem találja,
elsodor az élet árja. Veled éltem, veled haltam,
bár tudnám, miért maradtam?

Tovább

Számunkra Te sohasem leszel halott Örökké élni fogsz mint a csillagok Drága jó szívét, két dolgos kezét Áld meg Atyám.

3 hete | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Számunkra Te sohasem leszel halott Örökké élni fogsz mint a csillagok Drága jó szívét, két dolgos kezét Áld meg Atyám.

Utolsó hozzászólás

Szántó Imréné Mária üzente 1 hete

"Szép volt veled, szomorú nélküled. / Amíg csak élek, siratlak tégedet. / Nem felejthet aki szeret. Nem múló az emlékezet."

Bízzál az ÚRban, és tégy jót.

1 hónapja | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.

Utolsó hozzászólás

Szántó Imréné Mária üzente 1 hónapja

És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak.
Kolossé 3:15

Levél fiamhoz...

1 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Mond fiam milyen a menyország nálatok oda át?
Hosszú volt az utazás?
Virágszírmok díszítik a szobád?
Barátaid, gyermekem vannak e már ?
Hegy gyomrából lezúduló patakok, hűsek , szomjoltók?
Könnyeinket húlllajtjuk kertetekre,
Mond bòsséggel elég az öntözésre?
Mond fiam találkoztál édesapámmal , nagyszülökkel?
Vannak e nyulacskák a réten, madarak szikrázó napsütésben?
Búzamezőn a sok tarka pillangó?
A gyümölcsfák bőséggel adnak termést,
Piros almát édest ropogóst?

Tovább

Mindazokért, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk...

2 hónapja | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Csak a jók mennek el, ők hagynak el,
Mit ők hoztak el, ők viszik el.
Ez nem tűnik fel, míg együtt vagyunk,
Csak a jók ünnepén ha az égben vagyunk.

A jók mennek el, s ránk száll az éj,
Ők hagynak el, az álmunk övék.
Ez nem tűnik fel míg együtt vagyunk,
De a jók ünnepén találkozunk.

Szívük megpihenni tér lent a mélyben,
Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.
Legyen békesség velük a hosszú úton,
És áldd meg őket Istenem!

Miért múlik el az élet?

Utolsó hozzászólás

Szántó Imréné Mária üzente 1 hónapja

Uram, taníts engem csendben, tiszta szívvel veled élni! Ne az emberek figyelmét vagy elismerését keressem, hanem a te tekinteted fényét. Add, hogy imádságom ne szavakban legyen gazdag, hanem bizalomban és őszinteségben! Segíts, hogy jótetteimet ne dicséret reményében tegyem, hanem önzetlenül, szeretetből! Tölts el alázattal, hogy a rejtekben éljem meg a hitet, ahol csak te látsz! Te légy az én titkos örömöm, erőm és jutalmam!

Tovább

Áldott Pünkösdi Ünnepeket Kívánok!

2 hónapja | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Áldott Pünkösdi Ünnepeket Kívánok!

Pünkösd vigíliája
Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Hívjuk és várjuk együtt a Szentlelket Pünkösd vigíliáján, szombaton, imádságokkal és énekekkel az apostolokhoz hasonlóan!

Utolsó hozzászólás

Szántó Imréné Mária üzente 2 hónapja

A pünkösd nemcsak emlék, nemcsak az emlékezés ünnepe, hanem a folytonos megújulás alkalma egészen addig, ameddig az Isten kegyelme lefogva tartja a sötétség árnyait.

Nyugodjanak békében!

2 hónapja | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Szíved már angyalszívként dobban , S lelkedért minden nap egy gyertya lángja lobban . Hiányzol , fájdalmam nem enyhül már soha , De szeretetemet nem koptatja el az idő zord foga!!!

Utolsó hozzászólás

Szántó Imréné Mária üzente 1 hónapja

Köszönjünk, hogy éltél és minket szerettél, nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél.

Várnai Zseni: Retusált fénykép

2 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Az utcán sokszor szembejön velem
egy rég nem látott, kedves emberem,
vagy egy-egy asszony; régi ismerős
iskolatárs, énvelem egyidős.

S rádöbbenek: mily szörnyű változás!
Igen, ez ő, de mennyi torz vonás
ült az arcra, ránc és mélyedés,
miket a kor kemény vésője vés.

Szemem a régi képpel összemér;
mily karcsú volt, és most milyen kövér,
az ifjú báj hogy eltűnt nyomtalan,
szegénynek bizton sok-sok gondja van.

Szívem körül jeges kéz markolász:
- így dolgozik az ősz, az elmúlás,
így látnak bizton mások engem is,
magamat néző látásom hamis.

S amint megyek, csak úgy, önkéntelen
a kirakatüveget kémlelem,
játszik velem önámító varázs,
pedig tudom, hogy kegyes öncsalás.

De ez kell mégis, kell, hogy így legyen,
az évek fátyolt szőnek a szemen,
egy retusált fényképet őrizünk
s nem vesszük észre, hogy megőszülünk.

Közösségben Mindenben