Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE

Régebbi cikkek

Címkék

emlÉkezzÜnk szeretteinkre emlékezzünk szeretteinkre emlékezés. gyász. http://mindennapjaink.network.hu imrene szánto mária imrene szántó imrene szántó mária imreneszánto mária mindennapjaink imrene szantó szantó imrene mária szeretettel. szÃ¡ntÃ³nÃ©mÃ¡ria. szánto imrene mária szántó imrene maria szántó imrene mária. szántónémária szántónémária. vers vers a költötől.

EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE hírei

A legjobb Édesanyának!A legjobb anya a világon,

4 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

A legjobb Édesanyának!

A legjobb anya a világona család virága, összetartója,a mi szívünk életben tartója.Mi a kis hajtások vagyunk,Ő öntöz minket,Mi is szirmot bontunk, Benne tündöklünk.Ő a lelkünk az anyánknála jobbat nem találnánkbelőle csak egy van nem többVigyázunk rá!

Neked köszönjük életünket,Szívből szeretjük éltetőnket.Édes anyánk szeretünk téged,Sokáig dobogjon a kis szíved!

Juhász Gyula: Húsvétra

4 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vér verte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.

Tovább

Váradi Krisztina - Édesanyámra emlékezem

5 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Ülök... és csendben emlékezem...
Milyen volt, mikor édesanyám itt volt
velem.
Milyen érezni karja ölelését,
lágy simítását, kezének érintését.
Milyen volt látni csillogó két szemét,
őszülő hajában a szél lebbenését.
Milyen volt hallani édes nevetését,
hangjának csengését, szavának zengését.
Ülök... és csendben emlékezem...
Milyen volt, mikor édesanyám itt volt
mellettem.
Milyen volt tudni, hogy melege otthon vár,
szíve hazahív, imája kísér tovább.

Tovább

Aranyosi Ervin: Édesanyám

5 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Édesanyám

Édesanyám, te drága lélek,
általad lettem, tőled élek!
Tápláltad testem, s lelkemet,
s éreztem szíved hogy szeret.
.
Ápoltál, óvtál, védtél engem,
tanítottál, mivé kell lennem.
Látom, szép szemed hogy ragyog,
hisz legszebb csodád, az én vagyok.
.
Tanítottál szép álmot szőni,
hát jöttem hozzád megköszönni!
Szép arcodra egy csókot nyomni,
hogy láthassalak mosolyogni.
.
Hogy mondhassak egy verset néked,
mert veled áldott meg az élet!

Tovább

Aranyosi Ervin: Emlékezz a szépre

7 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Mikor gyászolsz átérzed a fájó veszteséget,
a pusztulást, mely szívedbe mélyen beleégett.
Lelkedbe, mint dögkeselyű mar bele a bánat,
nem is tudtad, hogy van érzés, mely ennyire fájhat.
Ám szerettünk elvesztése gyötrőn tanulságos.
Ha megérted, értelmet nyer, s talán megnyugvást hoz.
Valójában az élete neked volt ajándék,
s nem az őrjítő fájdalom volt vele a szándék.
Ne a halálára gondolj, hisz többet ért léte!
Gondolj inkább a szívednek szép szeretetére,
amit Ő irántad érzett, s amit tőle kaptál.

Tovább

Szeretteimre emlékezve....

7 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Kosztolányi Dezső: HALOTTI BESZÉD

HALOTTI BESZÉD

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma-két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló

Tovább

Gyertyalángok.

8 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Számtalan fehér gyertya tiszta fényű lángja
világlik bele a sötét éjszakákba.
Világlik mint égi csillag aranyló sugara,
mely szelíden ragyog rá a temető világára.

Ragyogjatok csillagok, gyertyák égjetek,
fényetekkel öleljétek az elhunyt lelkeket,
öleljétek úgy mintha a földi világ népe
szívének lenne forró melegsége.

Hiszen minden egyes gyertyaláng valakiért ég,
valaki emlékének lelki üdvéért,
s azért, hogy tudják majd ott fenn az égben is,
szeretteik, emléküket sosem feledik.

Tovább

Szent Ágoston – Ne sírj!

9 hónapja | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Ne sírj azért, mert szeretsz engem!
A halál nem jelent semmit.
Csupán átmentem a másik oldalra.
Az maradtam, aki vagyok, és te is önmagad vagy.
Akik egymásnak voltunk, azok vagyunk mindörökre.
Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig hívtál.
Beszélj velem, ahogy mindig szoktál,
ne keress új szavakat.
Ne fordulj felém ünnepélyes szomorú arccal,
folytasd kacagásod,
nevessünk együtt, mint mindig tettük.
Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts.
Hangozzék nevem a házunkban,
ahogy mindig is hallható volt.

Utolsó hozzászólás

Szántó Imréné Mária üzente 9 hónapja

Áldott Legyen az Úr Jézus Krisztus Örökké Ámen Tiszta szívből Kívánom Mindenkinek Isten Áldásával Ámen

Tovább

CSILLAGFÉNY H.Gábor Erzsébet

10 hónapja | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Hogyha elhagy majd a legutolsó sóhaj,
búcsúzz tőlem kedves, csendes, szelíd
szóval,
vagy csak vén kezeddel simítsd végig
testem,
s öleld át a szívem, mellyel úgy szerettem.

Hogyha nem lesz válasz, s néma ajkkal
fekszem,
tudd, hogy mindörökre fészket raktál
bennem,
lelkem lágy falába úgy loptad be lényed,
hogy az ében éjt is átragyogja fényed.

Hogyha nem jön álom két szemedre éjjel,
vigaszt küld a mennyből majd egy égi
fényjel,
velem leszel mindig, hiába kell mennem,
én leszek a csillag, s te ragyogsz majd
bennem!

Tovább

A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK /részlet/Márai Sándor

10 hónapja | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik, tudod, lassan minden olyan valóságos lesz, mindennek megismered értelmét, minden olyan félelmesen és unalmasan ismétlődik. Ez is öregség. Mikor már tudod, hogy a pohár semmi más, csak pohár. S egy ember, szegény, semmi más, csak ember és halandó, akármit csinál is...

Aztán megöregszik a tested; nem egyszerre, nem, először szemed öregszik vagy lábaid vagy gyomrod, szíved.