Valahogy mindig visszajönnek a múlt emlékei, és valahogy mindig
megtépi szívünket a hiány.
A hiánya annak, aki a mindent jelentette, aki talán az egyetlen volt,
kinek kiönthetted a lelked!
És most, még most is minden percben hiányzik az élet, a szeretet, a
vidámság ami benne volt.
Hiányzik, hogy elmondhasd Neki mennyire szeretted és hogy annak
csak egy töredékét mutattad ki!
Hiányzik az elveszett jövő és lehetőség a közös örömre, hogy
elmeséld mennyi minden történt azóta, mióta elment!
Hiányzik!
Sokan nem értik, sokan úgy vannak vele, hogy véget ért egy fejezet,
le kell zárni, mert csak így lehet továbbjutni.
De lehet, hogy még nem jött el az idő arra, hogy lezárd magadban,
s többnyire olyan, mintha nem is akarnál továbbjutni, csak görcsösen
kapaszkodsz a múltba.
Tudod, hogy így sokkal nehezebb, mindenhol az Ő arcát keresed,
mégsem tudsz ezen változtatni.
Még mindig nem hiszed el, hogy Ő nincs már és megint csak elveszel
a bánatban.
Meggyújtasz egy mécsest és úgy gondolod, hogy a fény megmutatja
az utat, hogy végre elfogadd a sors döntött így, de gyönyörű lelke
mégis itt van veled!
Közelebb már nem is lehetne, mert itt van a szent helyen, a szívedben!
Most is és mindig!
Akkor is, amikor kialszik a mécses, s a fényét elnyeli a sötétség,
a füstje pedig felszáll a csillagokig!

9_eve_1690350_2374.jpg

Válasz

Legyen időd mindig arra, hogy hazalátogass,hiszen elfáradó, gyönge szíve egyre jobban érzi,
fogyóban az idő, mit elrendeltek néki.
Apádat is öleld át, és simítsd meg haját,
hadd érezze Ő is a gyermeki hálát,
hadd érezze, érdemes volt úgy nevelni téged,
hogy büszkén felvállald érző emberséged.
Oly tünékeny az idő, oly tünékeny az élet,
lassacskán a madarakkal, Ők is útra kélnek,
útra kélnek, messze mennek,végleg elköltöznek,
s e világba többé vissza sose jönnek.
Hát úgy értékelj minden percet, órát, napot, évet,
hogy tudd, csak az idő az, mi megmarad emléknek,
melynek felbecsülhetetlen értékét akkor érted meg,
ha már végleg elengednek a szülői kezek.

Kun Magdolna

Válasz

Harang csendül,

Ének zendül,

Messze zsong a hálaének

Az én kedves kis falumban

Karácsonykor

Magába száll minden lélek.

Minden ember

Szeretettel

Borul földre imádkozni,

Az én kedves kis falumban

A Messiás

Boldogságot szokott hozni.

A templomba

Hosszú sorba’

Indulnak el ifjak, vének,

Az én kedves kis falumban

Hálát adnak

A magasság Istenének.

Mintha itt lenn

A nagy Isten

Szent kegyelme súgna, szállna,

Az én kedves kis falumban

Minden szívben

Csak szeretet lakik máma.

Válasz

Búcsúdal

Itt állunk mind, úgy hallgatunk.
Mit mondhatnánk? Nincs szavunk.
Szíved nem él, hová lettél?
Egyedül mentél.

Már csak emlék, kedves a kép,
Úgy nevettünk nem oly rég.
Tiéd sok tárgy, velünk maradt,
Itt voltál, igaz.

Most búcsúzunk, most sírhatunk,
Nem ölel két karunk.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább......

Válasz

Pünkösdi Királyné avatás

Meghozta az Isten piros pünkösd napját
Mi is meghordozzuk Királynéasszonyát.

Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.

Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.

Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…

Válasz

Babits Mihály: PÜNKÖSDI HIMNUSZA

Teremtő Lélek, légy velünk!
Látogasd híveid szivét!
Töltsd malaszttal a kebleket,
melyeknek alkotója vagy.

Te kit Védőnknek mondanak,
s mellénk a magas Ég adott!
Tűz, élő forrás, szeretet!
Te lelkek lelki olaja!

Ajándékoddal hétszeres!
Te ujj az Isten jobbkezén!
Te, ki az Atya megigért
szavával áldod torkaink!

Gyújts fényt érzékeinkbe! Öntsd
szivünkbe szent szerelmedet!
S mi bennünk testi gyöngeség,
örök erőddel izmosítsd!

Ellenségünket űzzed el!
S a Békét tüstént hozd közel,
előttünk járva, mint vezér!
S kerüljünk mindent, ami árt.

Általad tudjuk az Atyát,
s ismerjük, adjad, a Fiút!
Tebenned higyjük Szellemét
mindakettőnek végtelen.

Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényü Egyfia,
aki veled uralkodik,
óh Lélek, minden századig!

Válasz

"Soha ne add fel önmagad, és az álmaid!
Szállj szabadon, mint a madár,
ne hagyd, ...hogy a világ letörje szárnyaid!
Ahhoz, hogy ne csak létezz, hanem élj,
önnön lényeged őrizd meg, és bízz a sorsodban.
Járd a saját utad!
Légy önmagad!
Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek..."

(Teréz Anya)

Válasz

A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre.

(Teréz anya)

Válasz

Nyújtsd ki a kezed, és mondd meg a másiknak, hogy mit jelent a számodra. Mert mire eldöntöd, hogy melyik a megfelelő időpont, már túl késő lehet.

(Teréz Anya)

Válasz

Teréz Anya

Gondolkozz el rajta, mikor azt hiszed, csak Téged bánt az Élet.
Nézz körül a világban láthatod az embereket, akik az utcán élnek
Ha azt hiszed, hogy csak neked fáj, mikor kit szeretsz mással látod
Nézz meg egy vakot ki soha nem láthatja meg a napvilágot
Ha azt hiszed ver a sors, mikor az emberek rosszat kiabálnak Rád
Nézz meg egy süketet, ki soha nem hallhatja az Élet dallamát.
Ha azt hiszed Te vagy az egyetlen, akit akadályok vesznek körül.
Nézd azokat, kik nem tudnak járni arcukon mégis mosoly derül
Ha azt hiszed rossz helyre születtél s Téged senki nem szeret
Nézz meg egy árvát ki könnyes szemmel nézi a szüleidet.
Ha azt hiszed, hogy nem kapsz időt, hogy begyógyuljanak a sebek
Nézd azokat, kik hirtelen hunytak el. nem ölelhették át szeretteiket
Mielőtt panaszkodnál nyisd ki a szemed, rosszabb is lehetne.
S rájössz, hogy nem sírva kell eltöltened a napot, hanem nevetve
Köszönd meg, amit a sorstól kaptál. ne háborogj sohasem.
Nem tudhatod, mi lesz holnap. Ez vezessen az Életben!

Válasz